Spiderzz

Poecilotheria genus (Eugéne Louis Simon, 1885)
Poecilotheriinae alcsalád
A Poecilotheria genus a Poecilotheriinae alcsalád egyetlen nemzetsége, jelenleg 15 fajuk van, a fajok lent lesznek felsorolva. A hobbiban közismert nevük Ornamental tarantula, ami magyarul díszes tartantulát jelent. Latin nevüknek (Poecilotheria) jelentése foltos vadállat, ami az Ógörög eredetű poikilos (foltos) és vadállat (therion) szavakból tevődik össze.
Élőhelyük elvesztése és a vadon fogott pókok magas száma miatt 2019-től CITES II-es védelem alatt áll a genus összes faja. A védetté nyilvánítást India és az USA hozta meg.
India és Srí Lanka alföldi és hegyvidéki esőerdőiben honosak. Falakó életmódot folytatnak, a fák ágain, törzsén élnek, annak repedéseibe, odúiba rejtőznek el. Éjjel aktívak, ilyenkor vadásznak ízeltlábúakra, olykor repülő rovarokat is elkaphatnak. Több vertikális mozgást végeznek, mint horizontálisat.
Mérgük a madárpókok között bizonyítottan az egyik, ha nem a legerősebb. Marásuk nagy fájdalmakkal és komoly tünetekkel jár: Szédülés, hányás, láz, izomgörcsök, amik akár napokig, hetegik is eltarthatnak.
Nagyon gyors mozgásra, akár ugrásra is képesek, ha veszélyben érzik magukat. Azt tudom javasolni, hogy a kezdő póktartók messziről kerüljék el a Poecilotheria fajokat!
Testméretük fajtól függően 6-8 cm, lábfesztávolságuk 16-25 cm körüli. Testfelépítésük karcsú, lábaik hosszúak, az utolsó/utolsó két lábíznél (metatarsus, tarsus) papucsszerűen megvastagodottak, ami általánosan jellemző a fán élő pókfajokra. Színezetük fajtól függően eltérő lehet, de legtöbbjükre a szürkés, barnás, zöldes alapszín jellemző. Viszont az egyik legkedveltebb pöci a P. metallica, mely kék alapszínű. Előtestükön és utótestükön is egyedi, nagyon szép és látványos, világos színű mintázat található, ami jellemző az egész genusra, de fajonként a minták mérete és alakja kissé eltérő lehet. Lábaikon szintén világos sávok láthatók, viszont a ventrális oldalon élénk sárga sávok is láthatók az első két pár lábon, ami fenyegető testtartásban a potenciális veszélyforrás elriasztására szolgál.
Tartásukhoz álló terráriumra van szükség, egy adult pók esetében ennek méretei: 20x20x30 cm, nagyobb fajok esetén 25x25x35 cm. Talajnak 3-5 cm vastagságú tőzeget vagy kókuszrostot használjunk. A parafa kéreg, vagy hasonló függőlegesen behelyezett kéregdarab nagyon fontos, de a legjobb talán a parafa cső, ami teljesen nyugodt, nagyobbrészt zárt búvóhelyet biztosít a pók számára. Élő vagy mű növényt is be lehet tenni a terráriumba. Az itatótál nagyon fontos, de mivel a pöcik nem a talajon tartózkodnak, ezért érdemes a berendezési tárgy(ak)-ra is alkalmanként vizet spriccelni. A hőmérséklet 23-26C körül legyen ami 65-75% páratartalommal párosuljon. Etetésre érdemes olyan eleségállatot választani, ami fel tud mászni a pókhoz és nem ássa el magát. Vagy pedig csipesszel tegyük fel a pókhoz.
Érdekességük, hogy a kokon testvérek együtt tarthatóak, viszont egyesek beszámolói szerint egy idő után megeszik egymást. Tapasztalattal erről nem tudok beszélni.
A kokonból átlagosan 70-150 bébi hat hét után kel ki.
Poecilotheria fasciata- Latreille, 1870
Poecilotheria formosa- Pocock, 1899
Poecilotheria hanumavilasumica- Smith, 2004
Poecilotheria metallica- Pocock, 1899
Poecilotheria miranda- Pocock, 1900
Poecilotheria ornata- Pocock, 1899
Poecilotheria rajaei- Nanayakkara, Kirk, Dayananda, Ganehiarachchi, Vishvanath és Kusuminda, 2012
Poecilotheria regalis- Pocock, 1899
Poecilotheria rufilata- Pocock, 1899
Poecilotheria smithi- Kirk, 1996
Poecilotheria srilankensis- Nanayakkara, Ganehiarachi, Kusuminda, Vishvanath, Karunaratne és Kirk, 2020
Poecilotheria striata- Pocock, 1895
Poecilotheria subfusca- Pocock, 1895
Poecilotheria tigrinawesseli- Smith, 2006
Poecilotheria vittata- Pocock, 1895

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat